Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy boldog család.
Det var en gång en lycklig familj.
A gyerekek sohasem veszekedtek. Otthon és a földeken is segítettek szüleiknek.
Barnen bråkade aldrig med varandra. De hjälpte sina föräldrar hemma och på åkrarna.
Azonban nem mehettek a tűz közelébe.
Men de fick inte gå nära eld.
Minden munkájukat éjszaka kellett végezniük, mert a gyerekek viaszból voltak.
De var tvungna att göra alla sina sysslor under natten eftersom de var gjorda av vax!
A legkisebb fiú nagyon vágyott rá, hogy egyszer lássa a napot.
Men en av pojkarna längtade efter att gå ut i solen.
Egy nap ez a vágy eluralkodott rajta. Hiába figyelmeztették testvérei…
En dag blev hans längtan för stark. Hans bröder varnade honom…
Már túl késő volt! Elolvadt a forró napon.
Men det var för sent! Han smälte i den varma solen.
A viaszgyermekek nagyon szomorúak voltak, mert látták, hogy testvérük elolvadt.
Vaxbarnen blev så ledsna över att se sin bror smälta bort.
Hirtelen jó ötletük támadt. Az olvadt viaszból madarat formáltak.
Men de tänkte ut en plan. De formade vaxklumpen till en fågel.
Majd elvitték a madárrá formált bátyjukat egy magas hegyre.
De tog sin fågelbror upp till ett högt berg.
Ahogy a nap felkelt, a madár énekelve repült tova a reggeli napfénybe.
Och när solen gick upp flög han bort i morgonljuset.
