Odongo és Apiyo a városban éltek az apukájukkal. Alig várták már, hogy szünidő legyen. Nem csak azért, mert akkor az iskola zárva volt, hanem azért is, mert meglátogathatták a nagymamájukat. A nagymama egy halászfaluban élt, nem messze egy hatalmas tótól.
Odongo och Apiyo bodde i staden med sin pappa. De såg fram emot skollovet. Inte bara för att skolan var stängd då, utan för att de brukade åka och hälsa på farmor. Hon bodde i en fiskeby nära en stor sjö.
Odongo és Apiyo nagyon izgatottak voltak, amikor eljött az idő, hogy újra meglátogatogassák a nagymamájukat. Az utazás előtti este bepakolták a táskájukat és felkészültek a hosszú útra. Aznap este nem tudtak aludni, egész éjjel a szünidőről beszélgettek.
Odongo och Apiyo var glada eftersom det var dags att hälsa på farmor igen. Natten före packade de sina väskor och gjorde sig i ordning för den långa resan till hennes by. De kunde inte sova och pratade om lovet hela natten.
Másnap korán reggel, apukájuk autójával indultak a faluba. Útközben elhaladtak hegyek, vadállatok és teaültetvények mellett. Számolták az autókat és énekeltek.
Tidigt nästa morgon åkte de iväg till byn i pappas bil. De körde förbi berg, vilda djur och teodlingar. De räknade bilar och sjöng sånger.
Egy idő után a gyerekek elfáradtak és elaludtak.
Efter ett tag blev barnen trötta och somnade.
Odongót és Apiyót az apukájuk akkor ébresztette fel, amikor már a faluba értek. A nagymamájuk, Nyar-Kanyadát egy fa alatti matracon pihent. Nyar-Kanyada Luo nyelven azt jelenti, hogy “a kanyadai nép lánya”. Erős és gyönyörű asszony volt.
Pappa väckte Odongo och Apiyo när de kom fram till byn. De hittade Nyar-Kanyada, deras farmor, som vilade på en matta under ett träd. Nyar-Kanyada betyder ”dotter till Kanyada-folket” på språket luo. Hon var en stark och vacker kvinna.
Nyar-Kanyada behívta őket a házba, boldogan táncolt és énekelt körülöttük. Az unokái alig várták, hogy odaadják neki az ajándékokat, amiket hoztak. “Először az enyémet nyisd ki!” - mondta Ondogo. “Nem, először az enyémet!” - mondta Apiyo.
Nyar-Kanyada välkomnade dem in i huset och dansade runt i rummet, sjungandes av glädje. Hennes barnbarn var glada över att kunna ge henne de presenter de hade med sig från staden. ”Öppna min present först!” sa Odongo. ”Nej, min först!” sa Apiyo.
Miután kibontotta az ajándékokat, Nyar-Kanyada hagyományos módon megáldotta unokáit.
Efter att hon hade öppnat presenterna välsignade Nyar-Kanyada sina barnbarn på ett traditionellt sätt.
Azután Odongo és Apiyo kimentek a kertbe. Lepkéket és madarakat kergettek.
Sedan gick Odongo och Apiyo ut. De jagade fjärilar och fåglar.
Fára másztak és a tóban pancsoltak.
De klättrade i träd och plaskade i vattnet i sjön.
Amikor besötétedett, hazamentek vacsorára. Elaludtak, mielőtt befejezték volna a vacsorát.
När det blev mörkt återvände de till huset för att äta middag. De började somna innan de ens hade ätit upp.
Másnap az apukájuk visszament a városba, így Nyar-Kanyadával egyedül maradtak.
Nästa dag åkte barnens pappa tillbaka till staden och lämnade dem hos Nyar-Kanyada.
Odongo és Apiyo segítettek a nagymamájuknak a ház körüli munkákban. Hoztak vizet és tűzifát. Összeszedték a tojást a tyúkoktól és bevitték a zöldséget a kertből.
Odongo och Apiyo hjälpte sin farmor med hushållssysslorna. De hämtade vatten och ved. De samlade in ägg från hönorna och plockade grönsaker i trädgården.
Nyar-Kanyada megtanította nekik, hogyan készül a pörkölt puliszkával és a sült hal kókuszos rizzsel.
Nyar-Kanyada lärde sina barnbarn att göra gröten ugali och äta den tillsammans med stuvning. Hon visade dem hur man lagar kokosris för att äta med ugnsbakad fisk.
Egy reggel Odongo elvitte a nagymama teheneit legelni. A tehenek berohantak a szomszéd tanyájára. A gazda nagyon haragudott Odongóra. Azzal fenyegette, hogy megtartja a teheneket, mert megették a növényeit. Ettől kezdve a fiú nagyon figyelt rá, hogy a tehenek ne kerüljenek újra bajba.
En morgon tog Odongo ut sin farmors kor på bete. Korna sprang in på grannens gård. Grannen blev arg på Odongo. Grannen hotade med att behålla korna för att de hade betat på hans gård. Efter den dagen var pojken noga med att korna inte ställde till problem igen.
Egy másik nap a gyerekek és a nagymama elmentek a piacra. A nagymamának volt egy standja, ahol zöldséget, cukrot és szappant árult. Apiyo szerette a vevőknek megmondani az árakat. Ondogo pedig a csomagolásban segített.
En annan dag tog Nyar-Kanyada med barnen till marknaden. Hon hade ett stånd där hon sålde grönsaker, socker och tvål. Apiyo tyckte om att säga priset på saker till kunderna. Odongo packade in sakerna som kunderna köpte.
Nap végén együtt teáztak és segítettek a nagymamának megszámolni a pénzt, amit kerestek.
Mot slutet av dagen drack de chai te tillsammans. De hjälpte farmor att räkna pengarna som hon hade tjänat.
De hamarosan vége lett a szünetnek és a gyerekeknek vissza kellett menni a városba. Nyar-Kanyada Odongónak egy sapkát, Apiyónak pedig egy pulóvert adott ajándékba. Az útra ételt pakolt nekik.
Men alltför snart var lovet slut och barnen var tvungna att åka tillbaka till staden. Nyar-Kanyada gav Odongo en keps och Apiyo en tröja. Hon packade matsäck till dem för resan.
Amikor az apukájuk megérkezett, hogy elvigye őket, a gyerekek nem akartak elmenni. Kérlelték a nagymamát, hogy menjen velük a városba. “Én már túl öreg vagyok a városhoz. Itt fogok rátok várni, amikor legközelebb a falumba jöttök” - mondta mosolyogva.
När deras pappa kom för att hämta barnen ville de inte åka. Barnen bad Nyar-Kanyada att följa med dem hem till staden. Hon log och sa: ”Jag är för gammal för staden. Jag väntar på er tills ni kommer tillbaka till min by igen.”
Odongo és Apiyo szorosan megölelték és elköszöntek tőle.
Odongo och Apiyo kramade henne hårt och sa adjö.
Amikor Odongo és Apiyo visszamentek az iskolába, elmesélték barátaiknak, hogy milyen az élet falun. Néhányan úgy érezték, hogy a városi élet jó, mások úgy gondolták, hogy a falusi jobb. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy Odongónak és Apiyónak csodálatos nagymamája van.
När Odongo och Apiyo började skolan igen berättade de för kompisarna om livet i byn. Några av barnen tyckte att livet i staden var bra. Andra barn tyckte att livet i byn var bättre. Men mest av allt var alla överens om att Odongo och Apiyo hade en fantastisk farmor!
